Én és az AI 1. – Eredeti gondolatok

Tudomány, , , , , ,

Ez az írás az első része annak a tervezett sorozatnak, amely arról szól, hogyan tudom felhasználni a mesterséges intelligencia modelleket a tudomány, az emberiség egyelőre megoldatlan kérdéseinek megválaszolására.

Régóta foglalkozom az alapvető problémákkal, és rájöttem, hogy az AI megjelenésével jobb válaszokat kaphatok egy-egy konkrét kérdésre, mintha elolvasnék néhány, több száz oldalas könyvet, átugorva a rengeteg irreleváns tartalmat úgy, hogy a végén a kérdésem is megválaszolatlan marad. Néhány elpazarolt nap helyett, néhány perc alatt konkrét válaszokkal leszek gazdagabb, úgy, hogy akár hetekkel később ott folytathatom a dialógust, ahol abbahagytam.

A mai kérdésünk: képes-e az AI eredeti tartalmak létrehozására? Ezt azért tartom fontosnak tisztázni, mert nagyon sokan olyan csodálatos eszköznek tartják az AI-t, ami minden, az emberiséget érintő problémára képes választ találni. Csakhogy hibás, sőt egyenesen elfogadhatatlan válaszokat is kaphatunk.

Jó pár éve írtam egy novellát, “Úton” címmel, amely arról szól, hogyan járja végig valaki a megismerés szövevényes útját. Eközben találkozik a számítógépek és a mesterséges intelligencia világával is, és szembesül a rideg valósággal is. Amikor megkérdezik a mindentudó gépet, hogyan oldható meg az emberiség minden problémája, akkor ő az emberiség teljes kiirtását javasolja. Mivel nincsenek érzelmei, az egyetlen racionális megoldást találja meg, és ráadásul igaza is van.

A gépeknek soha nem lesznek érzelmei, etikája, az empátia és az önfeláldozás, a segítőkészség számára örökké megismerhetetlen emberi tulajdonságok maradnak.

Ráadásul már most is látszik az egyik legnagyobb hiányosság: az AI nem képes önálló gondolatokat létrehozni.

Úgy tervezem, hogy a sorozat részeiben először felvázolom a problémát, majd megkérdezem az AI-t, mit gondol róla, és a válaszát beillesztem a szövegbe. Ezután elemzem a választ, majd megírom, hogy miben értek egyet a mesterséges intelligenciával és miben nem. Végül a tanulság: közelebb kerültünk-e az eredeti probléma megoldásához, vagy sem.

Az első témánk, ahogy már jeleztem is, az önálló gondolatokkal kapcsolatos, a kérdésem pedig ez volt: „Képes-e a mesterséges intelligencia eredeti ötletek létrehozására?”

A kérdést a ChatGPT-nek tettem fel, amit a leggyakrabban használok fel, mint AI segédeszközt.

A válasza ez volt:

Röviden: igen is, meg nem is — attól függ, mit értesz “eredeti ötlet” alatt.

Ami mellette szól

Az AI (mint én) képes:

  • meglévő információkból új kombinációkat létrehozni
  • minták alapján nem triviális megoldásokat generálni
  • olyan ötleteket adni, amik számodra újnak és kreatívnak tűnnek

Például: ha összekapcsolod a „MIDI parser projektedet” és egy vizuális megjelenítést, simán javasolhatok egy interaktív zenei térképet, ahol a hangok színek és formák — ez lehet, hogy neked új ötlet.

Ami ellene szól

Az AI:

  • nem “él”, nincs saját tapasztalata vagy intuíciója
  • nem tud valódi értelemben szándékosan újat kitalálni
  • csak azt használja, amit korábban tanult (minták, adatok)

Tehát amit csinál:

  • nem a semmiből alkot, hanem valószínűségek alapján újrarendezi a meglévőt

A kulcskérdés: mi az “eredeti”?

Ez már filozófia.

  • Ha az “eredeti” azt jelenti, hogy soha senki nem gondolt rá:
     → ezt embernél is szinte lehetetlen bizonyítani
  • Ha azt jelenti, hogy újszerű kombináció, ami működik:
     → akkor igen, az AI tud ilyet

Gyakorlatban

A legerősebb modell: ember + AI együtt

Te hozod:

  • intuíció
  • cél
  • ízlés

Az AI hozza:

  • variációk
  • gyors ötletgenerálás
  • alternatív nézőpontok

Ez együtt gyakran kreatívabb, mint bármelyik külön.

Nézzünk egy konkrét, nem triviális ötletet a te projektjeidből — mondjuk a MIDI + vizualizáció irányból.

Ötlet: „Zenei ujjlenyomat térkép” (Music Fingerprint Map)

Képzeld el, hogy a MIDI fájlokat nem csak lejátszod vagy listázod, hanem vizuálisan “térképre helyezed” őket.

Alapötlet

Minden MIDI fájlból generálsz egy egyedi vizuális lenyomatot, például:

  • X tengely = idő
  • Y tengely = hangmagasság
  • Szín = hangszer / velocity
  • Forma = ritmikai mintázat

Ez eddig még “normál” vizualizáció.

A csavar (itt jön az AI-s jellegű ötlet)

Ahelyett, hogy csak kirajzolod:

  • összehasonlítod a zenéket egymással, és egy 2D/3D térben helyezed el őket

Tehát:

  • hasonló MIDI-k → közel kerülnek egymáshoz
  • különbözők → távol

Így kapsz egy: „zenei galaxist”

Mit tud ez?

  • Láthatod:
    • mely dalok hasonlítanak egymásra
    • stílusok “klasztereit”
  • Felismerhetsz:
    • ismétlődő mintákat
    • generált vs. emberi MIDI különbséget

Miért “eredeti” ez?

Ez nem egy standard MIDI lejátszó, hanem:

  • adat vizualizáció + zene + analitika
  • kreatív eszköz zenészeknek
  • akár kutatási eszköz is lehet

És ami fontos: nem egyetlen meglévő ötlet másolata, hanem több dolog kombinációja

És itt jön a lényeg

Ez az ötlet:

  • nem “a semmiből jött”
  • hanem:
    • MIDI parsing (amit te csinálsz)
    • adat vizualizáció
    • klaszterezés
  • összekötve egy új módon

Pont ezt csinálja az AI is.

A válaszban a ChatGPT felhasználta a korábbi beszélgetéseinket, ebben az esetben a MIDI file elemző projektet. Először ez hátborzongatónak tűnt, ahogy egy beszélgetésben előkerültek a korábbi beszélgetéseink részletei, úgy éreztem, ez már túl sok, lassan képes lesz teljesen elemezni, ki vagyok. Aztán rájöttem, hogy ennek előnyei is vannak, néha tényleg nagyon váratlan ötleteket tud előhozni a teljes beszélgetés előzménykészlet felhasználásával.

A válasz része volt még annak rövid vázlata, hogy hogyan lehetne Delphi programozási nyelven megvalósítani a MIDI zenei térképet, de mivel ez nem tartozik szorosan a kérdésünkhöz, ezt kihagytam a válaszából.

Összefoglalás

A válasz lényege, és ezt nagyon jól látja a modell, hogy meglévő ismeretek, tudás kombinálásával lehet újnak ható ötleteket generálni. Azt is nagyon jól felismerte, hogy az embernél is lehetetlen tökéletes bizonyossággal eldönteni, hogy mi a valóban eredeti ötlet, sőt ennek definiálása is nagyon nehéz. Eredeti az, ami korábban még nem létezett. De vajon egy eredetinek tűnő ötlet milyen korábbi tudást használt fel? És mi az, amit a szerző tényleg előzmények nélkül teremtett? Azt hittem egyszerűbb lesz a válasz, de úgy tűnik ez egy igen nehéz filozófiai probléma.

És a legnehezebb kérdés az, hogy ha vannak teljesen előzmény nélküli ötletek, alkotások (és szerintem ilyenek vannak, ezt a saját tapasztalataim alapján hiszem), akkor azok vajon honnan jönnek? Vajon az agy is az AI algoritmushoz hasonlóan az általa tárolt tartalmak kombinálásával állít elő olyan, számunkra teljesen újnak ható ötleteket, alkotásokat, amikre mi is rácsodálkozunk, és nem is hisszük, hogy ezt mi magunk hoztuk létre? Vagy van valamilyen külső forrás, vagy egy teljesen ismeretlen elven működő belső forrás, ami ezeket az alkotásokat létrehozza?

Szinte mindig, amikor verset, novellát írok, vagy zenét improvizálok, a végén mindig ugyanaz történik, rácsodálkozom arra, hogy ez tényleg az én alkotásom? Versírás közben egy „flow” állapotban vagyok, megszűnik a külvilág, és valamilyen közvetítőként működök, aki csak rögzíti azt, ami valamilyen ismeretlen helyről érkezik. Mondhatom-e, hogy a verset én írtam? Bizonyos értelemben igen. De amikor elkezdem, még nem tudom, mit fogok írni. Tehát mégsem én vagyok a szerző?

Úgy tűnik, erre egyelőre nem lehet választ kapni, és ebben az AI sem segíthet, mivel ő létező ismeretekből dolgozik, és úgy tűnik a világon még nem született meg az az információ, ami alapján a mesterséges modell megadhatná a választ.

Első kérdésünkre tehát azt mondhatjuk, hogy az AI meglévő ismeretek újraszervezésével hoz létre tartalmakat, amik bár tűnhetnek teljesen újnak, de valójában emberi értelemben nem azok. Viszont az is kiderült, hogy nem egyszerű megmondani, definiálni, hogy emberi értelemben mit jelent az új ötlet, az előzmény nélküli információ. Emberként ezt érezhetjük, de jó definíció nélkül nem lehet eldönteni, mi az, ami valóban előzmény nélküli újdonság.

Az pedig, hogy honnan kerülnek az új ötletek a tudatunkba, talán örökre rejtély marad…

Nyíregyháza, 2026. június 22.

A régmúlt megtalált

Versek, , , ,

A régmúlt megtalált,
Váratlanul, borzongatóan.
Újra az a gyermek vagyok,
Ki egykor voltam.

Ha kellett, tanultam,
Ha kellett, játszottam a tágas
Poros udvaron, ha kellett futottam,
Ha kellett, csak ültem csendesen.

És most újra az vagyok,
Ki tervezett sokféle életet,
Sorsot, szerelmet és mindenféle szépet.
Álmodtam, kívántam, vártam, mi
Lesz majd ha egyszer felnövök.

De tudod, nincs múlt, nincs jelen,
És nincs jövő, csak egyetlen pillanat, ha
Megkötöd, elszalad, ha engeded,
Örökre veled marad.


Nyíregyháza, 2023. április 10. – 2026. június 17.

Ha tetszett, kérlek oszd meg, hogy mások is olvashassák! Köszönöm!

Az intelligens tervezés paradoxonja

Spirituális írások, Tudomány, , , , , ,

Hívő ember vagyok, mint embert, személyes tapasztalatok, mint tudóst a tudomány megoldatlan rejtélyei vittek e meggyőződés felé.

Az utóbbi években a legérdekesebb, és a hitemet leginkább megerősítő téma és tudomány terület az, amelyik az Univerzum finomhangoltságával foglalkozik. A legrövidebben úgy tudnám ezt összefoglalni, hogy az Univerzumban olyan törvények működnek, amelyeket mintha azért hoztak volna létre és azért lennének éppen ilyenek, hogy támogassák az intelligens élet létrejöttét és fennmaradását. A tér és idő tulajdonságai, az Univerzum mérete, a kölcsönhatások és azok különleges és furcsa megnyilvánulásai, de leginkább a fizika állandói azok, amik az utóbbi években egyre inkább az érdeklődés középpontjába kerülnek. Éppen azért, mert kiderült, hogy a legkisebb változtatás bármelyik összetevőben lehetetlenné teszi az intelligens élet létezését, sőt, némelyik változtatás még a legegyszerűbb életet sem engedné meg, de vannak olyan apró differenciák is, amik egész egyszerűen nem engednék meg még az Univerzum létezését sem.

Ilyen például a háromdimenziós tér. Hihetetlen, de bármilyen más térben nem lehetnek stabil bolygó rendszerek, azaz, egy háromtól eltérő számú dimenziós világot minden részletében újra kellene tervezni, és azt most nem is tudom megmondani, hogy egyáltalán még átalakítva is tudna-e életet hordozni.

És sorolhatnám számolatlanul a finomhangoltság jeleit, ezekről mostanában szerencsére egyre több könyvből szerezhető kimerítő tudás. Így most nem is szeretném ezeket felsorolni, számomra éppen elég bizonyítékkal szolgáltak ahhoz, hogy elhiggyem, a világ az intelligens élethez hangolt, elképesztően valószínűtlen mértékben.

Csak néhány példa a legfontosabb finoman hangolt tulajdonságok közül: a tágulás és a gravitáció közötti arány, a proton-neutron tömeg arány, a nukleáris hatásfok, a gyenge kölcsönhatás, az alagút effektus, a Pauli-féle kizárási elv, a víz különleges sajátosságai, a gravitációs és az elektromágneses erők aránya, az entrópia nulla értéke az Univerzum születésekor, a kvantumosság, és még sorolhatnám.

Feltétlenül meg kell említenem a legmegdöbbentőbb és legmeggyőzőbb tulajdonságot, amit nem lehet másnak, csak a finomhangoltságnak, az intelligens tervezésnek tulajdonítani: ez a tulajdonság a Naprendszer stabilitása. És ha ez nem lenne elég, akkor ez a stabilitás Univerzum-szerte megfigyelhető. A gravitáció hatása alatt működő, egymás vonzásának hatása alatt álló rendszereknek rendkívül valószínűtlen konfigurációja a stabil elrendezés. Sokkal, de sokkal valószínűbb a kaotikus viselkedés. A Naprendszer esetében a Merkúr pályájának nagyon kismértékű módosulása, az egész rendszer kaotikus viselkedéséhez vezetne. És a Naprendszer mégis stabil, amit még bizonyítani sem lehet matematikai eszközökkel, a legjobb bizonyíték maga a tapasztalat.

És ha elfogadjuk, hogy az ilyen szerencse nem létezhet csak a véletlennek köszönhetően, akkor marad a másik lehetőség: a tervezettség. Ehhez szükséges egy intelligens tervező, hogy ő a hívő emberek Istene, vagy egy hatalmas intelligencia, ami számunkra megismerhetetlenül rejtőzik valahol, ez eldönthetetlen. Egy hívő számára természetes választás Isten, aki betölti az Intelligens Tervező szerepét is, és aki a Teremtés során hozta létre az intelligens élethez szükséges feltételeket. Illetve meg is teremtette az ember képében az intelligens életet, de hogy ez hosszú távon fent is maradhasson, ahhoz a finomhangoltságra is szükség van. Az agnosztikusok nem Istennek, hanem Intelligens Tervezőnek nevezik a finomhangolás alkotóját és kivitelezőjét, nyitva hagyva ez által néhány filozófiai és hitbéli kérdést.

Számomra ma már semmilyen kétséget nem vet fel, hogy a világunk jól tervezett. Vannak viszont olyan egyelőre problematikus kérdések is, amiket én az intelligens tervezés paradoxonjának neveztem el.

Az egyik a fejlődés kérdése és indokoltsága. Kezdetben csak hidrogén és hélium létezett. Aztán megszülettek a csillagok, a galaxisok, ezekben jöttek létre a kémiai elemek, amelyekből bolygók születtek, és az egyik bolygó intelligens életnek is a szülőhelye lett. Az én kérdésem az: miért nem a mai formájában alkotta meg a világot a Teremtő? Vajon a fejlődés szükséges a fennmaradáshoz? Persze lehet, hogy a világ valójában a mai állapotában jött létre, de akkor miért tartalmazza a fejlődés rengeteg nyomát és emlékét? A Biblia teremtés történetében hívő ember számára ez persze nem probléma. Én viszont úgy hiszem, a Biblia a léleknek szól, a tudat viszont ragaszkodik a tudomány tényeihez, és ha már a tudomány is egy Intelligens Tervező irányába mutat, meg kell vizsgálnunk ezt az utat is.

A másik része a paradoxonnak morális, filozófiai jellegű, és én ezt most sokkal fontosabbnak érzem, mert az egyéni életem és a történelem eseményei és a világ jelenlegi egyre kilátástalanabb helyzete is kiáltóvá teszi ezt a problémát.

Elfogadtuk, hogy a világ elképesztően, valószínűtlen mértékben finomhangolt, amit egy Intelligens Tervező létének és munkájának tulajdoníthatunk. És mit látunk? Az Univerzum tökéletességével szemben a földi élet tele van szenvedéssel, gonoszsággal, betegségekkel és mindenféle rosszal.

Mondhatjuk, Ádám és Éva a hibás, vagy a szabad akarat, amit megkaptunk, vagy az önzés, a kapzsiság, az irigység.

Egy tökéletesen finomhangolt Univerzumban vajon szükségszerű-e a szenvedés, a fájdalom és a boldogtalanság?

A Biblia számomra legnehezebben elfogadható könyve, Jób könyve éppen erről szól. És én elfogadom, hogy nincs hozzá semmiféle alapom, hogy kérdéseket tegyek fel arról, lehetne-e jobb a világ. De Isten a saját képmására teremtett, és én azt kérem, nézze el nekem, és bocsássa meg, hogy Jób kétségei bennem is megszületnek. És tudom, hogy “él az én Megváltóm és a végső napon felkelek a földről”, de most itt vagyok egy finomhangolt világon, szenvedő emberek között, és a szenvedésük miatt én is szenvedek. És ez számomra érthetetlen, az Intelligens Tervezés paradoxonja számomra feloldhatatlan.

Egy teljesen az intelligens élet hordozásához készített Univerzum, és a Földön jelenleg létező élővilág és emberi civilizáció, ami a szenvedés, a fájdalom, a boldogtalanság és a válasz nélküli kérdések világa.

Tényleg erről szól ez a világ és csak abban a másik világban lehetünk majd boldogok, amit a Megváltó az áldozatával készített nekünk?

Van vajon más válasz is, aminek a felfedése miatt vagyunk itt ezen a világon, mi értelmes lények?

‎‎Nyíregyháza, 2025. június 7. – 2025. július 2.

A legfontosabb alapelv

Napló, Spirituális írások, ,

Nem az a fontos, hogy hány befejezetlen projekt van már mögötted, hanem az, hogy folyamatosan, mindig legyen olyan, amit befejezel és lezársz. Nem az összegyűjtött jó ötleteid alapján fognak megítélni, csak a sikeresen megvalósított projekt az, ami számít. És sajnos a tökéletes megoldást néha lehetetlen elérni, ezért elégedj meg az éppen megfelelő szinttel, hibát viszont soha ne hagyj a munkáidban. Ha így élsz és dolgozol, sikeres és boldog életed lesz.

Nyíregyháza, 2025. június 20.

Találni valami újat

Napló, Versek, , ,

Találni valami újat, amit nem láttam még.
Felfedezni valamit, amit nem éreztem rég.
A múltamat magam mögött hagyom,
Ami történt, megtörtént.

Gyermeknek lenni újra,
Rátalálni egy ismeretlen útra,
Felfedezni lelkem minden örömét,
Elhagyni bút, önsajnálatot,
Mindent, mi a jótól elrángatott.

Arcom fordítom az ég felé,
Hűs eső mossa le a könnyeimet,
Velük elhagyom régi létemet,
Leteszem végre az emlékeimet,
Levetem poros, avitt ruhámat,
Elfogadom, amit az új jövőm rám ad.

Gyermek vagyok újra, kacagva futok ki a széles útra,
Ahol boldog lelkek fogadnak kitárt karral,
Ki e világon, ki már odaátról integet.
Mert senki sem távozik örökre, csak a szomorúság múlik.

Ha elfogadod és megtalálod az Egyet, akiben feloldódhatsz,
Akiben minden vágyad ott találod teljesülve,
Készülhetsz egy új életre, felnőtt bőröd eldobod,
És köszöntöd gyermek lényed,
Egy újonnan született ragyogó csillagot.

Grand Canyon nature footage in Arizona USA from Freepik

Nyíregyháza, 2025. június 7.