Szilárd Leó fizikus egyszer kijelentette barátjának Hans Bethének, hogy azon
gondolkodik, nem kellene-e naplót vezetnie.
- Nem jelentetném meg. Csak leírnám a tényeket, tájékoztatásul
Istennek.
- Nem gondolod, hogy Isten tisztában van a tényekkel? - kérdezte Bethe.
De igen - felelte Szilárd. - A tényeket ismeri, de nem ebben a
változatban.

Az élet különlegességének rejtélye

Az Univerzum egyik legfurcsább tulajdonsága, hogy rendkívüli módon szerencsés. Egyre több alapvető állandóról derül ki, hogy ha valamennyivel több, vagy kevesebb lenne az értéke, az Univerzum és az élet nem létezhetne. Ennek ellenére mégis úgy tűnik, hogy egyedül vagyunk.
2016. június 11.

Néhány dolog, ami nem úgy van

A tudományban számos olyan tévhit, mítosz létezik, amelyek valahogy gyökeret vertek a köztudatban, és a médiában mostanában rendkívül jó táptalajra találnak. De attól még, hogy sokan elhiszik, ezek még tévhitek maradnak, amikkel előbb vagy utóbb az igazi tudomány érdekében le kell számolnunk. Következzen egy lista, egy gondolatébresztő felsorolás a tudomány mai, hamis mítoszairól. Arra, aki ezekkel a mítoszokkal vítatkozni mer, nehéz, küzdelmes út vár, amely emberi ostobasággal, és a megszokott iránti elkötelezettséggel van kikövezve.
2016. március 26.

A természet számai

Hogy a Világegyetem ebben a jelenlegi formájában létezhessen és benne még gondolkodó lények is élhessenek, az néhány kulcsfontosságú természeti állandó pontosan hangolt értékének köszönhető.
2008. február 19. - 2013. augusztus 24.

A három alapkérdés

Létezésünk három alapkérdése, amelyre a tudomány és a vallás különböző válaszokat ad: hogyan keletkezett az Univerzum, a földi élet, és az emberi éntudat. Mit tudhatunk meg ezzel kapcsolatban, és milyen korlátai vannak a megszerezhető tudásnak?
2013. július 6.

A Naprendszer rejtélye

A miénkhez hasonló naprendszerek kialakulásához sokféle összetevőre van szükség. A minimális elvárás egy naprendszerrel szemben legalább egy központi csillag, és legalább egy szilárd bolygó. A csillag adja az energiát az élethez, a szilárd bolygó pedig egy viszonylag nyugodt, zavartalan felületet biztosít az élőlények létrejöttéhez, majd a bioszféra kialakulásához.

2013. június 22.

Egyedül vagyunk az Univerzumban?

Eddig az összes próbálkozásunk arra vonatkozóan, hogy bizonyítékot szerezzünk a földönkívüli civilizációk létéről, egytől-egyik kudarcot vallott. Nagy a csend, túlságosan nagy.

2013. március 3.

Test nélküli lélek

Vajon származhat-e valami jó abból, ha az ember bal arc-fele duplájára dagad, és a foga annyira lüktet, hogy a 30 fokos szobában csak forgolódik az ágyában, és hajnal lesz, mire végre aludni tud egy kicsit?

2013. február 4.

Végtelen-e a világ?

Vajon mit tudhatunk meg ezzel a valószínűleg az emberiséget foglalkoztató egyik legalapvetőbb kérdéssel kapcsolatban, ha csak a józan eszünket használjuk, és csak néhány alapvető, hétköznapi tapasztalatot hívunk segítségül?

2013. február 2.

Az álmokról.

Annyira érdekeltek az álmok, hogy többször is elkezdtem lejegyezni őket, arra várva, hogy valamikor majd megfejtem a leírt álmok értelmét. De az álmok csak egyre jöttek, a feljegyzések csak egyre gyűltek, a füzetek vastagodtak anélkül, hogy bármire rájöttem volna.

2013. január 26.

Hogyan működik az emlékezet?

Ha valamire emlékezni szeretnék, sohasem szabad arra koncentrálni, mert úgysem fog az eszembe jutni. És minél inkább próbálkozom, annál messzebb leszek a megoldástól.

2012. december 23.

Az Univerzum életkora

Hogy mennyi idős a Világegyetem? A relativitás-elmélet bizarr következményeit figyelembe véve nem is olyan egyszerű válaszolni erre a kérdésre.

2012. december 9.

Ockham borotvája

A tudomány története során bizony gyakran előfordul, hogy egy megfigyelés magyarázatára több elmélet is kísérletet tesz egy időben. Ha az elméletek között döntenünk kell a tekintetben, hogy melyiküket fogadjuk el helyesnek, ha más mód nincs rá, akkor elő kell vennünk Ockham borotváját.

2012. november 19. - 2012. december 16

A világ a fény szemszögéből

A fizika alapos felülvizsgálatra szorul, elsőként persze a speciális relativitás-elméletet kell elvetni, és valami alkalmasabbal helyettesíteni. Több mint száz éve uralja ez az elmélet a fizikai gondolkodást anélkül, hogy a tudósok következetesen végiggondolták volna az összes következményét. Egyet biztosan nem gondoltak végig: hogyan nézhet ki a világ, ha felülünk egy fénysugárra.

2012. november 3.

A végső kérdések

Azt vallom, akinek öröme telik benne, az bátran üsse fel a Természet könyvét és kutakodjon benne, még akkor is, ha lehet, hogy eleve kudarcra vagyunk ítélve.

2012. október 22.

Miért jó pályaelhagyó fizikusnak lenni?

Amikor egy tudományos elmélet dogmává válik, akkor a korábban rugalmas teória, amely még nem irtózott a megmérettetéstől, és termékeny viták talaján erősödött, megmerevedik, kemény páncélt ölt, és hívei nem ismernek semmilyen könyörületet, türelmet, vagy megértést, az elméletet bármilyen módon bírálókkal szemben. Az egyetemek, kutatóintézetek és a folyóiratok zárt ajtót mutatnak mindenkinek, aki csak egy csepp kétséget is érez az annak ellenére dogmává emelkedett elméletekkel szemben, hogy azok bizony több, nyílt sebből vérzenek, és a sebtiben rájuk nyomott tapaszok nem képesek arra, hogy a végtelenségig elfedjék az igazságot.

2012. október 10.

Miért nem lettem fizikus?

Nem tagadom, ha néha-néha visszamegyek az egyetemre, és megérzem a tudomány szellemét a falak között, a szívem bizony belesajdul a gondolatba, hogy azt a vágyamat, hogy fizikus legyek, végül is nem valósítottam meg.

2012. október 6.

Napóleon végzetes tévedése

Ahogy egyre többet töprengtem ezeken a történelmi eseményeken hirtelen egy Archimédesz-szerű "Heuréka" élményem támadt, és ettől a felismeréstől szinte megborzongtam: Napóleon nemcsak hogy nem volt olyan nagy hadvezér, mint hittem, de az Oroszországi hadjárattal elkövette a történelem egyik legnagyobb melléfogását.

2011. augusztus 21.

Kétféle akarat

Életünket személyes döntések irányítják, szeretjük azt hinni, hogy a szabad akaratunk az, mely terelget bennünket a döntések végtelen hálózatán.

2010. december 26.

COBE - Helyünk a világegyetemben

Ha Michelson és Morley végezhették volna el a COBE méréseit, lenne vajon speciális relativitás-elmélet?

2009. október 6.