Miért nem hiszek az UFO történetekben?

Nyíregyháza, 2018. október 15. - 2019. április 13.

 

Időről-időre újra és újra felbukkannak az ismeretterjesztő TV csatornákon a különböző UFO észlelésekről szóló műsorok, legutóbb a roswelli incidens egy újabb feldolgozását láttam. Valószínűleg azért népszerűek ezek a műsorok, mert sokan szeretik a titkokat, sokak fantáziáját megmozgatja az idegen civilizációk földi látogatásának lehetősége, még többen vannak, akik egyszerűen csak a kormányukkal szembeni bizalmatlanságukat fejezik ki azzal, hogy elhiszik, a kormányuk összeesküvést sző a titkok leplezésére, és igaznak látszó hazugságok terjesztésével takarják el a valódi tényeket.

Amellett, hogy osztozok a mindenkori kormányokkal szembeni bizalmatlanságban, és azzal együtt, hogy mélyen hiszek a földönkívüli intelligens élet létezésében, eddig egyetlen olyan UFO történettel sem találkoztam, amit hitelesnek tudnék elfogadni. Talán a roswelli az egyetlen, ami jobban elgondolkodtatott, elsősorban azért, mert olyan szemtanúi vannak, akikről nagyon nehéz elhinni, hogy összetévesztenék egy meteorológiai ballon maradványait egy földönkívüli jármű roncsaival.

De a roswelli eset sem meggyőző, úgy gondolom, ha az amerikai hadseregnek a birtokában lenne egy idegen űrjármű, akkor nem lett volna hidegháború, és az űrkutatás sem ott tartana, ahol ma tart. Egy idegen technológia birtoklása elképzelhetetlen technikai forradalmat indított volna el, ennek pedig semmi nyomát nem látni. A jelenlegi fejlődés, akár az űrkutatást, akár a számítástechnikát nézzük, folyamatos, nem látszik rajta egyetlen óriási törés sem, ami idegen technológia befolyására utalna.

Egyetlen igazi oka van annak, hogy miért nem hiszek az UFO történetekben, és ez egyszerű és merőben racionális. Nem kell mást tennünk, csak el kell gondolkodni az ismert tényeken.

Egy olyan óriási Univerzumban élünk, ahol az eddigi egyetlen ismert élet, egy csillag körül megfelelő távolságban keringő bolygón alakult ki, ez a csillag egy galaxis tagja, a galaxissal együtt pedig egyre nagyobb és nagyobb struktúrák része. Ha elfogadjuk, hogy a földön kívüli élet is valami hasonló helyen keresendő, akkor feltehetjük, hogy valahol az Univerzum valamely galaxisának valamelyik csillaga körül keringő bolygó hordozza a földönkívüli életet. Ez lehet egyetlen másik bolygó, de lehet megszámlálhatatlanul sok ilyen világ is.

Hogy egy földönkívüli civilizáció meglátogasson bennünket, ahhoz a jelenlegi ismereteink szerint olyan űrhajó szükséges, amely képes a két bolygó közötti űr átszelésére. Az eddigi UFO észlelések is idegen űrjárművekről szólnak, olyan nem fordul elő, hogy egy idegen lény csak úgy megjelenik, az észlelések mind különféle és különböző módon mozgó járművekről szólnak, ezek a járművek hordozzák az idegeneket.

A fizika ma ismert törvényei kizárják a fénysebességgel, vagy annál gyorsabban mozgó járművek építésének lehetőségét, első közelítésként tehát fogadjuk el, hogy az idegenek is csak korlátos sebességgel tudnak közlekedni az űrben. Azonban az biztos, hogy a mi jelenlegi űrtechnikánknál sokkal fejlettebb űrhajó építési módszereik lehetnek, amivel megfelelően gyors járműveket tudnak készíteni a bolygók közötti távolság leküzdésére.

Ami azonban a legérdekesebb, az az, hogy teljesen mindegy, milyen gyors űrhajóik vannak, rendelkezhetnek akár a fény sebességénél nagyobb sebességre képes járművekkel is, a megjelenésük a Földön mindenképpen egy paradox jelenség.

Ha lassú űrhajóik vannak, akkor a civilizációnak a Földhöz közel kell lennie. Ebben az esetben azzal a problémával szembesülhetünk, hogy az élet az Univerzumban rendkívül gyakori. Ez ellentmondana annak a ténynek, hogy eddig még nem találtunk egyetlen idegen civilizációt sem.

Ha ezzel ellentétben gyors űrhajóik vannak, akár a fénysebesség többszörösével haladó járművek (fogadjuk el egyelőre ezt is, annak ellenére, hogy a jelenlegi tudásunk ezt kizárja), akkor viszont nagyon messziről kellene érkezniük, ami azt mutatná, hogy az élet igen ritka jelenség az Univerzumban, ekkor azzal a kérdéssel kell szembenéznünk, hogy miképpen voltak képesek megtalálni bennünket az óriási távolság ellenére.

Képzeljünk el egy bolygót, ahol a városok nagyjából egyforma távolságra vannak egymástól és minden városból kereskedők indulnak el a szomszédos városok felé. Ha sok város van a bolygón, akkor kicsi a távolság a városok között, egy-egy városból elindulva kevés kereskedő is könnyen rátalál a szomszédos városokra, de mivel sok közeli szomszédos város van, sok az idegen kereskedő az egyes városokban. Ha ezzel ellentétben kevés város található a bolygón, akkor ezek távol esnek egymástól, egy-egy városból nagyon sok kereskedőnek kell elindulnia minden irányban, és még így is nagyon kevesen fognak másik várost találni, az egyes városokban nagyon kevés idegen kereskedő lesz, de lehet, hogy nem lesz egyetlen egy sem.

Ha tehát az élet elterjedt az Univerzumban, akkor lassú űrhajókkal is már több civilizáció is meglátogatott volna bennünket, ha viszont az élet ritka jelenség, akkor nagyon kicsi az esély arra, hogy akár villámgyors űrhajókkal közlekedő idegenek is ránk találjanak.

Ha tényleg komolyan vennénk az UFO észleléseket, ez azt jelentené, hogy az élet elterjedt jelenség az Univerzumban, ekkor azonban már a rádiótávcsöveknek is fognia kellett volna az idegen civilizációk jeleit. Ezek a műszerek eddig viszont semmilyen értelmes civilizációra utaló jelet nem fogtak. Furcsa lenne, hogy idegen űrhajók szelik át a kozmoszt, de a szülő civilizációjuk teljes rádiócsendben, észrevétlenül létezik valahol a közelben.

A közeli idegen civilizációk létezését tehát valószínűtlenné teszi a hallgatásuk. A távoliak esetében pedig ahogy azt már említettük, az a probléma, hogy nem tudnak bennünket megtalálni. A Föld nagyjából száz fényév sugarú körben szórta szét eddig a rádióhullámait, tehát csak arra van remény, hogy az ebben a térségben hallgatózó idegenek tudhatnak rólunk. Egy másik galaxisban lévő civilizációnak semmilyen esélye nincs arra, hogy ránk találjon. Ha el is érne olyan messzire a Föld rádióhullám "szennyezése", annak már olyan kicsi lenne az energiája, hogy észlelhetetlen lenne. A jelenlegi elképzelések szerint a Galaxis 100-200 milliárd csillagot tartalmaz. Képzeljük el, hogy nekünk kellene ezek környezetét megvizsgálni, hogy rátaláljunk arra az egy-két bolygóra, ahol értelmes civilizáció lakik. Reménytelen vállalkozás. Még ha az utazás végtelen sebességgel történik is, a bolygók átvizsgálása mindenképpen időbe telik. Nagyon sok, nagyon gyors űrhajó kellene ahhoz, hogy ekkora teret átvizsgáljunk.

A paradoxon összefoglalva tehát így szól: vagy nagyon sok civilizáció van az Univerzumban, és akkor már többel találkoznunk is kellett volna, de ha mást nem, a rádiójeleiket már mindenképpen detektálnunk kellett volna, vagy nagyon ritka az élet, és akkor semmi esély a találkozásra.

Az UFO történetek egyik lehetőségnek sem felelnek meg: az első esetben hiányoznak a rádiójelek, a második esetben ott a kérdés, vajon hogyan találtak ránk.

Ezért nem hiszek az UFO történetekben, és ebben a pillanatban azt gondolom, hogy vagy teljesen egyedül vagyunk az egész Univerzumban, vagy olyan távol vagyunk egymástól, hogy a találkozásra csak több millió, vagy akár milliárd év múlva kerülhet csak sor, vagy pedig az Univerzum maga egészen más, mint amilyennek jelenleg észleljük és gondoljuk, és akkor bármi megtörténhet (ez utóbbi inkább egy olyan menekülő megoldás a számomra, és persze csupán feltételezés).

Mindenesetre a földön kívüli értelmes élet bizonyítékaként én csak kétségbevonhatatlan észleléseket tudok elfogadni: rádiójeleket, amik nem jöhettek természetes forrásból, egy idegen űrhajót teljes valóságában, vagy egy idegen élőlényt, aki olyan tudással rendelkezik, amit csak a csillagokból hozhatott magával. Minden egyebet, az asztro-archeológiától kezdve az UFO észlelésekig és az idegenek általi elrablásokat és orvosi kísérleteket is beleértve merő fikciónak tartok. Ezeket bármilyen, magukat szakértőnek mondó áltudósok bármilyen határozottan állítsanak is, bizonyítékként nem megfelelőek.

Az UFO üzlet virágzik, és virágozni is fog, mert mélyen mindenkiben benne van a csillagok utáni sóvárgás, a titkok megismerésének kísértő vágya, és annak reménye, hogy nem vagyunk egyedül az Univerzumban.

A tények elfogulatlan vizsgálata azonban egy olyan paradoxonhoz vezet, aminek a feloldása egyelőre nem lehetséges.